A térdízület Mediaoptellar-hajtása - Nyáktömlőgyulladás July

Térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni

Látták: Átírás 1 A symptomaticus mediopatellaris plica szövettani, immunhisztokémiai és klinikai jellemz k Ph.

A tünetek súlyosbodása mozgás közben következik be: lépcsőzéskor, hosszabb ideig tartó, guggoló, guggoló. Feltételezhető, hogy a mediopatelláris hajtás szindróma kialakulása a következő diagnosztikai jellemzők szerint alakul: fájdalom a csípő mediális kondíciójában; látható és tapintható fájdalmas ránc; hallható kattintás a térd - fájdalmas ív mozgatásakor - fok; Pozitív paplanhuzat-teszt: a fájdalom csökken, ha a takarót a térdei között tartja alvás közben.

A normális körülmények között a térdízületben megtalálható synovialis red - plica - mely rendszerint asymptomaticus, bizonyos körülmények hatására symptomaticussá válhat. Az ortopéd irodalom ezzel a feln tt életben is megtalálható synovialis septummal viszonylag keveset foglalkozik. Arra, hogy a térdfájdalom okaként a csont, a hyalinporc, a meniscusok, a szalagstruktúrák károsodása mellett a plica is szerepelhet, Pipkin mutatott rá el ször.

A mindennapos ortopédiai, traumatológiai munka során számos esetben észlelhet sokrétü térdizületi panaszok, az elüls térdfájdalom, a térdízület mozgása során hallható és tapintható kattanás, crepitatio, az izületi block, instabilitásérzés, az izület nyomásérzékenysége és duzzanata, térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni nehézzé teszik a helyes térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni felállítását, a korrekt kezelést.

A térdizületben található plicák - suprapatellaris, infrapatellaris, mediopatellaris és lateralis - normál körülmények között nem okoz panaszokat. A plica infrapatellaris és lateralis plica kóros körülmények között sem, a suprapatellaris ritkán oka lehet a térdfájdalomnak.

A plica okozta térdfájdalom hátterében azonban szinte mindig a mediopatellaris plica áll. Dolgozatom és kutatásom céljául éppen azért választottam ezt a jelentéktelennek t n synovialis red elváltozást, mert éppen jelentéktelenségében rejlik annak a nehézsége, hogy a betegnek fájdalmat okozó kóros elváltozást felismerjük és térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni beteget attól ujjgyulladás kezelése. Milyen tényez k játszanak szerepet a normálisan is meglév anatómiai képlet, a mediopatellaris plica fájdalmassá válásában?

Milyen szövettani és immunhisztokémiai különbség van a normális és a kóros, fájdalmat okozó mediopatellaris plica között. Befolyásolják-e a kezelési eredményt a térdízület egyéb patológiás elváltozásai, és ha igen, hogyan?

Mik a m téti kezelés indikációi és milyen beavatkozás szükséges a m tét során? A 21 beteg, 11 férfi és 10 n átlagéletkora 27,52 év SD: 7,7 volt. Kontroll céljából 11 olyan betegb l reszekáltunk plicat, - 9 férfi 2 n, átlagéletkoruk 27,72 év SD: 6,18 - akik nem a plica okozta panaszok, hanem egyéb okok miatt pl.

ACL szakadás, meniscus szakadás, chondropathia kerültek m tétre. A symptomaticus csoportban 12 jobb és 9 bal térdb l származott az anyag, míg az asymptomaticus csoportban 7 jobb és 4 bal oldali térdb l vettünk mintát. A symptomaticus plica diagnózisát akkor mondtuk ki, ha az, az arthroscopos vizsgálat során megvastagodottnak bizonyult, a tapintó horog alatt rugalmasságát elvesztve húrszer en megfeszült, és a medialis femurcondyluson vagy a patella medialis ízfelszinén olyan kifejezett benyomatot illetve porcfelpuhulást észleltünk, ami a plicanak a térd flexiója és extensioja során történ mozgására volt visszavezethet.

Uploaded by

Az arthroscopos m tétet hanyattfekv helyzetben, vértelenít mandzsetta használata mellett intratrachealis narkózisban vagy spinalis érzéstelenítésben végeztük. A plicát suprapatellaris portálból mélységében teljesen, hosszában részlegesen reszekáltuk. A plica reszekált részét szövettani vizsgálatra küldtük.

A kontroll mintavétel a fentiekkel megegyez módon történt. Szövettani vizsgálat A szövetmintákat megfelezve az egyik rész rutin szövettani vizsgálatra került, szokásos módon, HE és van Gieson festést végeztünk. Valamennyi metszetet polarizációs mikroszkóppal is megvizsgáltuk. A minták másik részén immunhisztokémiai vizsgálat történt.

Egy órás szobah mérsékleten történ inkubálás után a metszeteket 3x5 percig szobah mérsékleten mostuk foszfátpufferben PBS, ph 7,4.

Uploaded by

Köt savóként kecskében termelt biotinnal jelölt anti egér igg-t használtunk, majd a reakciót peroxidaseval jelölt avidin-biotin ABC módszerrel hívtuk el45 perc szobah. A fenti antigének kimutatásához peroxidase substrat KIT-et alkalmaztunk Vector. A háttérfestés methyl-zölddel történt. A neurális elemeket valamennyi betegb l származó anyagon 10 látótérben mikrométer segítségével meghatározott területben számoltuk meg X nagyítás alatt. A vizsgált terület összesen valamennyi mintában 7,77 mm 2 volt.

Az azonos lefutású egymáshoz közel elhelyezked hosszanti lefutású idegelemeket egy idegnyúlványnak számoltuk Klinikai vizsgálat A m tétre került betegek térdének fájdalmasságát ig terjed skálán rangsoroltuk. Az izületekben fennálló arthrosis súlyosságát, 3 irányú röntgen felvételen, Kellgren szerint osztályoztuk. Regisztráltuk a betegek életkorát, a panaszos térdek oldaliságát, a panaszok kezdete és a m tét között eltelt id t a betegek nemét és, hogy szerepelt-e trauma az anamnézisben hónap múlva végeztük a betegek kontroll vizsgálatát.

A m téti eredményt, a térd fájdalmasságát a betegek subjectiv értékelései alapján ig terjed skálán rangsoroltuk, ahol 0 a 5 6 fájdalmatlanságot, az 5 a m tét el tti fájdalmat jelölte.

Mindemellett kiváló, jó, változatlan illetve rossz kategóriába sorolták a betegek a m téti eredményt Statisztikai analízis Student t próbával hasonlítottuk össze a symptomaticus és az asymptomaticus csoportba tartozó betegekb l nyert mintákban található neurális elemek számát synaptophysin és neurofilamnet savókkal történ reakciókat követ en. Student féle t próbával a két csoport statisztikailag összevethet volt.

Variancia analízissel vizsgáltuk, hogy van-e összefüggés az egyes betegek vonatkozásában a plicaban található neurofilamentek száma, az életkor, a trauma, a m téti eredményesség, a mütét el tti illetve utáni szubjektív ítélet, a testsúly, a panaszok és a m tét között eltelt id, valamint az arthrosis mértéke között.

térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tekintett célváltozók értékére milyen változók faktorok illetve változók csoportjai faktorok interakciói vannak jelent s hatással. A vizsgálatokat 0. Az elemzés során a tekintetbe vett célváltozók a neurofilament szám NFa m tét el tti, ill.

Ott, ahol a tekintett faktornak túl sok különböz értéke van, a sok különböz érték nagyon sok kicsi elemszámú csoportra bontja a célváltozó értékeit. Ezért a faktornál vágáspontok segítségével néhány intervallumot definiáltunk, s egy új változóban rögzítettük azt, hogy a betegnél a tekintett faktor értéke melyik intervallumba esett.

Ezt az új változót használtuk ezután faktorként. A vágáspontok meghatározására szabály nincs, alkalmazhatunk el zetes információkat, vagy a faktorértékek vizsgálata után dönthetünk róluk. A fentebb említett faktoroknál a neurofilament NF esetében a es értéket, a kor esetében a 38 évet, a panasz és m tét között eltelt id esetében a 12 és 24 hónapot választottuk 6 7 vágáspontnak.

Így az új változóknak két-két, ill.

Sportorvostani alapismeretek

Ez azt jelenti, hogy a neurofilament esetében a kicsi, 10 alatti értéket 1-el, a nagy, 10 feletti neurofilament értékeket 2-vel jelöltük. A kor esetében a fiatal, 38 alatti életkort jelöltük 1-el, az id sebb, 38 feletti kort pedig 2-vel.

A panasz és m tét között eltelt id esetében az 1-es az 1 éven belüli, a 2-es az 1 és 2 év közötti, a 3-as a 2 éven túli id nek felelt meg. Mindemellett összehasonlítottuk a plicak neurofilament számainak számát és a m tét el tti valamint a m tét utáni szubjektív ítélet mértékét a trauma függvényében is.

A hyperplasias hám alatti capillárisokban szegény terület dús heges hyalinos kollagénrost nyalábokat tartalmazott, ahol polarizációs mikroszkóppal vizsgálva a rostok szabályos elrendez dése nagyobb részben elt nt, disorganizált, szabálytalan orientációjú kollagén rostnyalábok alakultak ki. A krónikus gyulladásos sejtes besz r dés a kontroll anyagokhoz viszonyítva nem volt jelent s.

Polarizációs mikroszkóppal vizsgálva a rostok szabályos kett s törést mutattak.

térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni

A fennmaradó két esetben szabálytalan elrendez dés kollagén rostnyalábokat figyeltünk meg. A metszetek azon kisebb részeiben, ahol a felszíni hámhoz közel capillaris szaporulat is mutatkozott, a kollagén rostok szabályos hullámos elrendez dése megsz nt, és a kollagén nyalábok felrostozódtak. A krónikus lobos besz r dés elenyész volt, leginkább a felszínhez közel es területekben volt megfigyelhet pericapillaris túlsúllyal.

A plicak állományában több helyen kevés zsírszövetet is láttunk, mely szabályos megjelenés volt. Immunhisztokémiai módszerekkel synaptophysin pozitivitást nem találtunk sem a symptomaticus sem az asymptomaticus csoportban.

Neurofilament pozitivitást mindkét vizsgálati csoportban észleltünk a kollagén rostok között. F leg perivascularisan elhelyezked, hosszúkás, nyúlványos, elágazódó perifériás idegelemeket figyeltünk meg. A symptomaticus csoportban a metszetenként 7,77 mm 2 összes vizsgálati területben átlagosan 6,9 SD: 2,9 idegi átmetszetet láttunk, míg a kontroll csoportban átlagosan 3 idegi átmetszetet észleltünk SD: 1,2 ugyanilyen nagyságú területben.

P 0,05 szinten szignifikánsan több volt az idegelem a symptomaticus csoportban. Klinikai eredmények A symptomaticus plica miatt operált betegek utánvizsgálati átlagideje 14,2 hó volt. A vizsgálaton 18 beteg jelent meg.

Sportorvostani alapismeretek

Az életkor a nem és a panaszos térdek oldaliságát tekintve nem volt szignifikáns különbség a symptomaticus és az asymptomaticus csoportok között. A fájdalmat terjed skálán rangsorolva a m tét el tti átlagérték 3,8 SD: 0,3 volt, míg az utánvizsgálatkor ez az érték 1,6 SD: 0,6 re csökkent, a különbség szignifikáns p 0, Kiválónak értékelte 7 beteg a m tétet 38,8jónak szintén 7 38,8míg változatlannak 4 beteg 22,4.

Piriformis szindróma vagy gerincsérv?

A symptomaticus csoport betegeinél 4 alkalommal tálaltunk radier szakadást a medialis meniscuson, míg a kontroll csoport tagjainál 6 betegnél volt longitudinális illetve kosárfülszakadás és 2 betegnél ACL illetve 1 esetben PCL szakadást észleltünk Statisztikai analízis Variancia analízissel vizsgálva a neurofilament szám értékét szignifikánsan meghatározó faktort nem sikerült kimutatni.

Viszont szignifikáns illetve közel szignifikáns faktorokat találtunk a m tét utáni állapot szubjektív megítéléshez, mint változóhoz. Ezek az alábbiak: - a panasz és a m tét között eltelt id I.

térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni