Összeroppant ízületek gyógyulnak, Csigolyaösszeroppanás - Okok, tünetek és kezelés

Egy-egy mozgatást sokszor csoportosan végeznek: az ilyen, adott ízület körül egy irányban mozgató izmokat nevezzük társizmoknak, más néven agonista vagy szinergista izmoknak. Amikor ugyanazon ízület körül ellentétes működést fejtenek ki, akkor pedig ellenlábas vagy antagonista izmokról beszélünk.

Nos, lássuk, a különféle szereppel leírható izmok miként dolgoznak váz-szerkezetekként, melyekkel terheket emelünk, nyomunk, húzunk és forgatunk.

A vázrendszer elemei az izmokkal összekapcsolódva emelőkként is leírhatóak, s ez különösen a végtagváz elemeinél szemléletes — az emelőszerkezetek működését egyszerűen csak úgy vehetjük észre mint végtagmozgásokat. Az emelő egy egyszerű gép, mely lényegében egy egy ponton alátámasztott tengelyből kar áll.

Milyen esetekben szükséges idegrendszeri műtét?

Ennek tengelyére adott ponton erőt tudunk kifejteni, és a forgáspont alátámasztás körül elforgatva a tengelyt, egy terhet emelhetünk meg. Az úgynevezett egyoldalú vagy egykarú emelő 3. Így működik például a talicska, a diótörő vagy a csipesz. Az emberi csontvázban erre remek példa az állkapocsízület a rágóizommal és a halántéki izommal 4.

A rágóizom a járomívhez, a halántéki izom a halántékcsonthoz húzza a mandibulát, a bicepsz pedig a lapockához közelíti az orsócsontot. Ábra: Egyoldalú v. Ábra: Az állkapocsízület a rágóizommal és a halántékizommal egykarú emelőként működik Forrás: Wolfram Mathematica 5. Ábra: A bicepsz és a tricepsz mint emelők A kétoldalú vagy kétkarú emelőben 6. Az emberi testben a háromfejű karizom is így működik 5. A tricepsz a lapockához illetve a felkarcsonthoz közelíti a singcsont hátulsó részét, miáltal a kart kinyújtja.

Megjegyzendő, hogy az angol nyelvű szakirodalom az emelőket klasszikusan másképp osztályozza, ám ez a típusú megkülönböztetés számunkra kevéssé használható. Ábra: Kétoldalú emelő 2. Nagy erőkifejtés szüksége — a tollas izom Az izmok formája és hossza nem közömbös az erőkifejtés szempontjából. A különféle nagyságú és alakú izmok egymáshoz viszonyított erőkifejtéséről általánosan elmondható az, hogy a rövidebb és szélesebb izmok erősebbek, de kisebb kontrakciót tudnak végezni azaz rövidebb úton mozgatnakmint a hosszabb és vékonyabb izmok, természetesen ugyanolyan izomtérfogatot és összeroppant ízületek gyógyulnak munkát tekintve.

A szervezetünkben vannak olyan régiók, melyek elrendezésüknél fogva viszonylag nagy erőkifejtést igényelnek: ilyen helyeken érdemes rövid izmokat használni. Így viszont előáll az a probléma, hogy adott csonthosszhoz és erőkarhoz adott hosszúságú izmot lehet úgy illeszteni, hogy az inak hosszát is optimalizálva, megfelelő erőkifejtés történjen. Nos, a problémára a ízületi és térdfájdalomtól van egy ügyes megoldása, ezt pedig úgy hívják, hogy tollas izom, szakkifejezéssel musculus pennatus 7.

A tollas izomban az izmon belül egy inas lemez aponeurosis fut, és ehhez rögzülnek oldalról az izomrostok. Így az anatómiai elrendezést tekintve optimális nagyságú izom foglalhat helyet a rendszerben, miközben rövid izomrostjai által nagyobb erőt tud kifejteni, mint ha orsó alakú izom lenne. Az emberi szervezetben ilyen izom például a musculus gastrocnemius lábikraizom vagy vádli; 8.

Az Artrózis Kezelés 5 Fő bűne

Eme izmoknak meglehetősen nagy erőt kell kifejteniük, miközben a testet a lábujjakra emelik a sarokcsonton tapadva, de még inkább futáskor lábikraizomvagy pedig kifeszítik közös termékek 911 kart a könyökízület külső oldala mentén tricepsz.

Tollas izmokat megtalálhatunk még másutt összeroppant ízületek gyógyulnak, mint például a deltaizomban, a combban, a lábszárban, vagy az ujjmozgató izmok között. Az igazsághoz hozzátartozik viszont az is, hogy a tollas izmok a nagy erőkifejtés képessége mellett rendelkeznek egy hátránnyal is. Mivel az izomrostok a mozgatási iránnyal nem párhuzamosan állnak mint az orsó alakú izmokbanaz összehúzódási erejük vektorának oldalirányú komponense nem hasznosul a húzás során.

Ez a veszteség nagyjából az erőkifejtési iránnyal bezárt szög koszinuszával egyenlő — pl. A kép egyébként ennél összetettebb, mert az erőkifejtés során változik a tollas izom geometriai elrendeződése, azaz az előbb említett szög is. Hasonló automata sebességváltó mechanizmust írtak le a lábfej-lábujjak vonatkozásában, melyek szerkezeti elrendeződésüknél fogva optimalizálják a boka mint forgatáspont körül mozgató feszítőizmok erőleadását a talajra támaszkodó területre, ezzel segítve a földet érés és az elrugaszkodás közötti eltérő erőátvitel-igények kielégítését Carrier et al.

Radiológia

Ábra: A tollas izmok szerkezete. Ábra: A lábikraizom egy kéttollú izom Forrás: Wikipaedia. By Dr. Az ízületek A sportolás, különösen a versenyszerű sportolás egy kulcsfontosságú tényezője az ízületek épségének fenntartása.

Mivel a terhelések növekedésével ezt megvalósítani nem egyszerű, a versenyzés egyik potenciálisan nagy veszélye éppen az, hogy túlzottan igénybe veszi, nemegyszer sajnos tönkreteszi az ízületeket. Az alábbiakban igyekszünk majd némileg elmélyülni a főbb ízületek felépítésének a megismerésében. Általánosságban fontos ismerni azt, fürdő fájdalommal a lábízületben milyen főbb részekből áll egy ízület, milyen feladataik vannak az egyes részeknek, miért és hogyan sérülhetnek meg ezek, és milyen gyógyulási folyamattal néz szembe az, aki ízületi sérüléseket szenved.

Itt összeroppant ízületek gyógyulnak csak a sportolás tekintetében fontos ízületekkel foglalkozunk, ezért például a koponyacsontok közti varratos ízesülésekkel nem.

Az ízületek az izmokkal együtt a mozgatórendszer fontos energiaátviteli elemeit képezik. Az mozgatható ízületek feladata a csontvégek csatlakozásánál a mozgási súrlódás minimalizálása, valamint egyúttal biztosítják a modularis végtagfelépítés egységeinek pl. Az ízületi felszínt porc fedi szövettanilag ún. A csontvégeket borító porc mellett egyes ízületekben további porcképletek is segíthetik a teherviselést: ilyenek az ízületi résben elhelyezkedő, rostos porcból v.

A porcfelszínek között ízületi v. A folyadék egy hártyával synovialis membrán elhatárolt térben helyezkedik el 9. Kívülről az ízületi tok borítja az ízületet, rajta kívül pedig összeroppant ízületek gyógyulnak különböző, statikailag és dinamikailag jelentős irányokban futó ízületi szalagok biztosítják a csontok megfelelő rögzítését.

A mozgásszervek A vázrendszert alkotó csont és a köztük lévő ízületek, a mozgásokat kivitelező izmok és inak, valamint a hozzájuk kapcsolódó lágyrészek bőséges lehetőséget adnak a legkülönfélébb elváltozások kialakulására.

A nyálkatömlő bursa synovialis nevű, folyadékkal telt lapos zsákocskák az erősebb mechanikai behatásoknak kitett helyeken inak csonthoz tapadása alatt, összeroppant ízületek gyógyulnak között óvják a sérülékeny részeket pl. Ábra: Ízület sematikus felépítése Forrás: Wikipaedia. Ábra: Gerinccsigolyák közötti összeköttetés. Forrás: Wikipaedia.

Terhelési válaszok a mozgásrendszerben 2. Az ideg-izom összehangoltság: neuromuscularis koordináció Az idegsejtek egy hatékony jelfelfogó, -feldolgozó és -továbbító rendszert alkotnak, az izomsejtek és a járulékos képletek alkotta izomzat pedig a szervezet legtöbb válaszának kivitelező rendszerét képezi.

Nem véletlen, hogy szervezetünkben két olyan sejttípus van, ami a sejthártya két oldala között kialakuló feszültségkülönbséget mint ingerületi jelet szállítani tudja: éppen az idegsejt és az izomsejt. Az idegrendszer mozgatóinformációi a mozgató idegeken át utazva érik el az izomzatot, melyek a neuromuscularis junctiókon keresztül kapcsolódnak az izomsejtekre ennek neurotranszmittere az acetilkolin. Egy-egy mozgatóneuron és az általa vezérelt izomrostok egy működési egységet képeznek: ez a motoros egység.

Egy motoros egység egyféle rosttípusból áll ld. Az izomban vannak nagyobb és kisebb motoros egységek is, ugyanis egy motoneuron tucatnyitól akár kétezerig terjedő mennyiségű izomrostot is beidegezhet. Egy mozgás elindulásakor a méret szerinti belépés elve érvényesül az izomban, azaz először a legkisebb egységek kapcsolnak be ezek motoneuronjainak az ingerküszöbe alacsonyabb, mint nagyobb társaikéés aztán következnek az egyre nagyobb egységek. A legnagyobb motoros egységeket ritkábban használjuk, mivel ezek a hirtelen, nagy erőkifejtéskor mozgósítódnak ennek megfelelően általában nagy erőt kifejtő, de hamar fáradó sejttípusból épülnek fel.

1. Amikor az ízületek fájnak, mit kell tenni
2. Ízületi gyógyszer tabletták teraflex ár
3. Gélízületű kondroitin glükózaminnal
4.  Да.
5. Csigolyaösszeroppanás - Okok, tünetek és kezelés
6. Csípőízületi gyulladás kezelése

A legtöbb sportágban szükség van a fizikai erő növelésére, ami egyes sportokban akár egészen szélsőséges tartományokat is megcélozhat. Nos, az erő növelésének egyik kiváló módja például az, hogy összeroppant ízületek gyógyulnak adott mozgásban részt vevő izmok motoros egységeinek a koordinációját növeljük. Ennek egyik következménye az, hogy nő a mozgás során bekapcsolódó motoros egységek száma, ami természetesen összeroppant ízületek gyógyulnak erőkifejtést i tesz lehetővé Katics, Lőrinczy ; Radák Az erőnek ez a fajta növelése különösen a súlycsoportos versenyek résztvevői számára hasznos, hiszen számukra nagyon fontos, hogy az izomtömeg és így a összeroppant ízületek gyógyulnak növekedése nélkül is tudjanak erősödni.

A motoros egységek összehangoltsága a mozgás finomodását ii is maga után vonja, így mindenfajta mozgás hatékonysága megnő. Ezért ez a fajta mozgásfejlődés a szép tornagyakorlatok kivitelezésétől kezdve a finom, cseles vívómozdulatokon vagy egyéb küzdelmi mozgásokon át a bonyolult műkorcsolya-koreográfiák kivitelezéséig minden téren kihasználható. De miért lehetséges mindez egyáltalán? Miért és hogyan képes az izomrendszer a mennyiségi növekedésen túl minőségi fejlődésre is? Ezt az alkalmazkodást az idegrendszerünknek egy rendkívül fontos képessége teszi lehetővé, melyet egy szóval neuroplaszticitásnak nevezünk.

Idegsejtjeink olyan, hálózatokba szerveződött rendszert alkotnak, amelynek feladata a minket érő külső vagy belső hatásokra ingerekre végbemenő mind hatékonyabb válaszadás.

Természetes, hogy mivel e beérkező hatások változnak, idegrendszerünk is igyekszik őket követni, azaz folyamatosan optimalizálja jelfeldolgozó és válaszadó működését. Eme optimalizálás sejtes alapjait az a jelenség képezi, hogy a neuronok kapcsolatteremtő nyúlványai dendritjei folyamatosan — tíz-húsz másodperces időskálán már kimutathatóan jelentős sebességgel — mozognak Fischer et al. Ha jeltovábbítás történik az új kapcsolódási pontban, a szinapszis megerősödik, azaz a két, információt cserélő sejt hártyájában olyan molekuláris változások mennek végbe, melyek hatékonyabbá teszik a jelátadást.

A csökkenő kihasználtságú információs utak ezzel ellentétben leépülnek. Ez a rengeteg szinaptikus erősödés és gyöngülés pedig a korábbihoz képest eltérő működésmintázatú idegi hálózatokat eredményez, vagyis az idegrendszer maga is megváltozik a tapasztalatokra adott válaszok nyomán. És mivel az idegrendszer szorosan kapcsolódik az izomrendszerhez, az izmok működése is igazodik ehhez a folyamathoz.

A törött csigolyatest cementes feltöltése: vertebroplasztika, kifoplasztika

Ezáltal az idegi optimalizáció egyúttal muscularis optimalizációt is jelent: mozgásunk finomodik, összehangoltabbá válik. Az izom ezen túlmenően térfogati változásokon is átmehet, keringési valamint biokémiai alkalmazkodást is mutathat — e témákkal azonban az élettani részben fogunk foglalkozni. A csontok és ízületek mechanikai tulajdonságaira ható tényezők 2. Immobilizáció és nemhasználat Szöveteink terhelésekre adható és adott válaszait jelentősen befolyásolják bizonyos körülmények és adottságok.

Egyik legfontosabb ezek közül az immobilizáció és a nemhasználat.

2.2. Az ízületek

Gipszben eltöltött rövidebb-hosszabb kényszerpihenők révén talán mi magunk is megtapasztaltuk azt az általánosan ismert tényt, hogy néhány hetes nemhasználati periódus alatt jelentősen csökken az izomzat tömege és teherbírása. Ám talán kevésbé ismert dolog, hogy ezzel párhuzamosan csökken az ízületi összeroppant ízületek gyógyulnak teherbíróképessége is, ami miatt az ízület gyengébb, merevebb és sérülékenyebb lesz; ezenkívül csökken a csontállomány tömege is, ami szintén hozzájárul a sérülékenység növeléséhez Bartlett Fontos továbbá tudni, hogy a kötőszövetek kényszernyugalom okozta leépülése sokkal kevesebb időt vesz igénybe, mint amennyit a korábbi szintre történő visszaépítésük fog majd.

Érdekes — de okszerűen érthető — módon, a gipszhordás alatti izotóniás izomfeszítési gyakorlatok az izmokra pozitív hatást gyakoroltak, ám a szalagok állapotára nem voltak hatással: a nemhasználat során ezek állapota leromlott Noyes et al. Tehát ha szükségessé is válik a sporttevékenység szüneteltetése, az adott végtag immobilizációja, érdemes valamilyen formában óvatos, szintentartó edzéseket végezni, ha a körülmények lehetővé teszik.

Kor és nem A szövetek mechanikai tulajdonságainak természetesen fontos befolyásolója a kor és a nem is. Kiemelt fontosságú a serdülőkori növekedés, mert ebben az időszakban a csontállomány tömegének és sűrűségének növekedése jelentősen felgyorsul, ezt az izomzat változása is kíséri igaz, általában lassabb ütembenés a testarányok átalakuláson mennek keresztül.

Ezáltal a mozgásrendszer szerkezete, súlyeloszlása és egyensúlyi jellemzői megváltoznak, mindez pedig a test mozgási tulajdonságait is természetszerűleg befolyásolja. Az lakonikus ízületi kezelés beköszöntével pedig a csontváz tömege csökken, az izmok atrofizálnak, valamint a kötőszöveti állomány inak, szalagok összeroppant ízületek gyógyulnak gyengül, ami a korábbi intenzitású sportolást nem teszi lehetővé. Kiemelendő azonban, hogy a test a mechanikai hatásokra nagyfokú alkalmazkodással reagál, tehát összeroppant ízületek gyógyulnak egész élet során végzett sporttevékenység jelentős védőhatással bír a mozgatórendszer épségére nézve.

• Olvass tovább!
• Radiológia | Digitális Tankönyvtár
• Idegsebészet - FájdalomKözpont
• A hátad közepe fáj? Ez lehet a megoldás | Well&fit
• Írta: WellnessCafe A hátunk középső része számos ok miatt fájhat, hiszen a háti gerinc 12 csigolyája, az izmok, a szalagok bonyolult rendszere könnyen sérülhet, irritálódhat, elhasználódhat.
• Mi történik önnel a műtőben?
• Bálint Anita, reumatológus Az emberi test vázát a gerincoszlop alkotja a hozzá kapcsolódó csontokkal.
• Споткнулась о мусорный бачок и едва не наткнулась на кафельную стенку.

Ezért az adott sportot eleve idősebb korban elkezdők jóval sérülékenyebbek, mint azok, akik korábban is sportoltak, tehát az idősebb korban kezdőknek és edzőiknek fokozottabban oda kell figyelni az edzésmunkára. Ahogy a szervezet idősödik, természetes folyamat a csontszövet szivacsos állományának lassú leépülése.

A törések fajtái | sebinko.hu

A trabecularis rendszerben dezintegrációs gócok jönnek létre, melyekből kiindulva a szivacsos állomány fokozatosan és részlegesen felszívódik, miáltal a csont teherbíróképessége csökken.

Ez a folyamat leginkább olyan régiókban mutatkozik meg nagy hatással, amelyekben jelentős a szivacsos állomány részesedése a csonttérfogatból, és amelyek fokozott mechanikai igénybevételnek vannak kitéve, például a gerinccsigolyák testében vagy a combnyakban. Nem véletlen, hogy az időskori eleséses balesetek során e két zónában jelentkezik gyakran törés. Az időskori csontleépülési folyamat nőkben kifejezettebb, hiszen a menopausa következtében lecsökken a női nemi hormonok szintje a szervezetben.

Kapcsolódó cikkek

Ezek a hormonok korábban egyfajta védőhatást fejtettek ki a csontállomány felett az ösztrogének gátolják a csontszövetet bontó osteoclast sejtek aktivitását, így a nemi hormonok szintcsökkenésének hatására a csontszövetben a leépülés felé tolódik el az egyensúly. Ahogy fentebb szerepelt, a kor hatása a kötőszöveteken is érvényesül. Egyes vizsgálatok szerint a térdízület elülső keresztszalagjának szakítószilárdsága a fiatalkortól 65 éves korig átlagosan mintegy egyharmad részére csökken le.

A nemi különbségek tekintetében hangsúlyozandó, hogy a maximális csonttömeg- és csontsűrűségi értékek a nőkben átlagosan alacsonyabbak, mint a férfiakban. A férfi nemi hormonális háttér hatására kifejlődő erőteljesebb váz- és izomrendszer egyenlőtlen esélyeket teremtene a nemek egymás közti versengésében a legtöbb sportban.

Gyakorlás, edzés A nemhasználattal és a rögzítettséggel éppen ellentétes összeroppant ízületek gyógyulnak van a rendszeres gyakorlatozásnak.

Idegsebészet Létrehozva: Mozgásszervi fájdalmak esetén idegrendszeri műtétre akkor van szükség, amikor a konzervatív kezelések hatására a páciens tünetei nem, vagy nem kellő mértékben javulnak, a fájdalmai nem szűnnek.

A fizikailag edzett emberekben ezért természetesen kisebb a sportsérülések bekövetkezésének az esélye is. Az izommunka által kifejtett, normális tartományban alkalmazott nyomóerők és húzóerők serkentik a csontképződést, lokálisan és rendszerszinten is. A megnövekedett izomtömeg, csontsűrűség, csonttömeg és kötőszöveti erősödés mellett a csontok felszíne is megváltozik, hiszen az íntapadások helyéül szolgáló kiemelkedések a csontfelületeken szintén növekednek.

Így tehát a sportolókban a csontfelszín tarajai, sarkantyúi, bütykei tagoltabb képet mutatnak a fizikai aktivitást nem összeroppant ízületek gyógyulnak csontfelszíneihez képest. Az itt található csontlécecskék a megváltozó erőhatások következtében új térbeli elrendeződést vesznek fel.

2.1. Izmok és inak

Ha viszont huzamos ideig szélsőségesen nagy mértékű nyomóerő hat a csontokra, a csontszövet összeroppant ízületek gyógyulnak Bartlett A csontok mellett természetesen az ízületek is mutatnak alkalmazkodást hosszú távon. Az inak és szalagok állománya gyarapszik térfogatban és tömegben, valamint nő a teherbíróképességük is Bartlett Azonban a stabilizáló szalagrendszer erősödése mellett a rendszeres túlnyújtás esetén akár az ízületek mozgási tartománya is módosulhat, ha éppen az a cél pl.

Fontos azonban tudni, hogy a mozgási tartomány kitágítása egyúttal az adott ízület sérülési esélyét is növeli, mivel a stabilizáló funkciót az ízületi szalagrendszer összeroppant ízületek gyógyulnak nem képes ellátni a korábbi mértékben. Rugalmassági határain belül a porcszövet is alkalmazkodik a fizikai tevékenységhez: növekszik vastagsága és rugalmassága is Bartlett Rövid távú alkalmazkodás: a bemelegítés A fizikai aktivitás során az ízületekben rövid távon és hosszú távon is végbemennek változások.

Az ízületekben rövid távon jelentkező változást főként az ízületi folyadék mennyiségének és viszkozitásának növekedése képezi. Amikor a mozgási aktivitás fokozódik — pl.

A csontok élő csontszövetből és a bennük lerakódott szervetlen állományból, jórészt kalciumsókból állnak. A csontokat alakjuk, szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A hosszú csöves csontok elsősorban a végtagokban találhatók. Lapos csontok például a koponya csontjai. Köbös csontok a csigolyák, a kéz- és lábtőcsontok.

Ha a terhelés nagy, a termelődött ízületi folyadék viszkozitása azaz belső súrlódása is megnő, miáltal az ízület képes lesz elviselni a nagyobb mechanikai hatásokat. Ezen a ponton például rögtön találhatunk egy nagyon fontos indokot a kellő bemelegítés fontosságát illetően. Emellett persze megtörténik az is — főképp hobbisportolóknál —, hogy maguk a sportolók igyekeznek kijátszani az edző által előírt bemelegítést, pl. Ha aztán nagyobb terhelést kap a test, egyes ízületek kificamodhatnak, szalagjaik meghúzódhatnak; hosszú távon pedig krónikus ízületi gyulladással, elkopott ízületek okozta problémákkal kell szembenézniük.

A megemelkedő testhőmérséklet hatására mindemellett nő az izmok válaszkészsége: nő az összehúzódási sebesség, csökken a csúcsfeszülés elérésének ideje, valamint emelkedik a leadott teljesítmény értéke is Bartlett A megfelelő időskorúak kenőcse tehát kétféle haszonnal jár: óv a sérüléstől, és növeli az edzésen vagy versenyen nyújtott teljesítményt.

Túlterheltségi válasz: a sérülés A sérülések sajnos összeroppant ízületek gyógyulnak sportolás velejáró eseményei. Sérülés akkor következik be, amikor az adott szövetre vagy szervre olyan nagyságú és irányú biomechanikai erő hat, amely meghaladja teherbíróképességét. A sérülések létrejöhetnek egyszeri, akut trauma hatására, vagy pedig ismétlődő, krónikus túlterhelés miatt alakulhatnak ki. Mindamellett, hogy az ésszerű mértékben űzött sportolás hatékonyan növeli a szervezet általános edzettségét és így a sérülés elleni védekezőképességét is, a sporttevékenység — különösen a versenysport — egyúttal fokozza is a sérülés kockázatát.

Ennek okai között szerepel az, hogy nagyobb mennyiségű mozgás különösen a fokozottan sérülésveszélyes tartományokban zajló mozgások során nagyobb eséllyel következnek be helytelen mozdulatok okozta sérülések, vagy véletlen balesetek. Egy másik ok egyszerű élettani természetű. Sportolás során olyan állapotba kerülhetünk, melyben a felfokozott stresszválasz hiszen a fizikai stressz is stresszválaszt vált ki miatt a fájdalomérzési küszöbünk jelentősen megemelkedik. Ennek evolúciós magyarázata az, hogy a veszélyes helyzetből történő kimenekülést így nem akadályozza a fájdalomérzet megjelenése.

Csípőízületi kopásra ez a legjobb gyógymód

Tudjuk azonban, hogy a nocicepció egy olyan összeroppant ízületek gyógyulnak, mely azt jelzi az agy számára, hogy bizonyos paramétereket tekintve elhagytuk az optimális tartományt, és az adott helyzet szöveti sérüléssel fenyeget. Emiatt kellemetlen fájdalomérzet lép fel, ami arra ösztökéli az embert, hogy a helyzetet megszüntesse ezért nem adaptálódnak a nociceptorok a fájdalmat kiváltó ingerhez, hanem jelleadásukat az ingerlés alatt végig megtartják vagy egyenesen fokozzák.

Így viszont sportolás alatt a szervezetnek ez a jelzőrendszere nem mindig működik megfelelően, ami pedig egyúttal azzal a veszéllyel jár, hogy a sérüléseket nem vesszük észre időben, vagy nem fordítunk rájuk kellő figyelmet. Sportolás után, kihűlt testtel és normalizálódott nociceptív küszöbökkel persze előtör a fájdalom, és a korábban elbagatellizált sérülés tényleges valójában összeroppant ízületek gyógyulnak meg.

Fontos tudni, hogy a sérülések bekövetkeztének veszélyét nagymértékben növeli az elégtelen bemelegítés, a fáradtság és a túledzettség. Ezek mind olyan tényezők, melyeket a tájékozott sportolók saját maguk viszonylag könnyen ellenőrzésük alatt tarthatnak, és ezzel a potenciális sérüléshez vezető kockázati tényezők nagy részét már ki is küszöbölték.

Sérülés szempontjából érzékenyebb időszakok a serdülőkori növekedésrobbanás és az időskor, fokozottan kockázatos sportok a kontakt sportok, és tudvalevő, hogy csapatsportokban több sérülés következik be versenyek, meccsek alatt, mint edzés közben Bartlett Az alábbiakban áttekintjük a főbb sérüléstípusokat. Ízületi sérülések Bizonyos sérülések elég hosszan akadályozzák a sportolót tevékenységében, és ezek nagy része éppen ízületi sérülés.