Térdneurózis kezelés. Térdfájdalom okai és kezelése
Tartalom
A neurózisnak főbb formái: szorongásos neurózis, pirománia, kényszercselekvések, hisztéria és fóbiák sora. A neurózist kiváltó okok[ szerkesztés ] Mint betegség, a neurózis szorongás, tudattalan konfliktusok és egyéb mentális problémák fizikális és pszichés megjelenésének együttese, mely bizonyos esetekben fizikai tünetekkel is járhat pl.
A pszichoanalitikus megközelítés szerint a térdneurózis kezelés az ego személyiségrész védekezési mechanizmusának következménye.
A neurózis története[ szerkesztés ] A betegséget elsőként egy skót orvos, William Cullen jegyezte fel -ben mint "érzelmi és motivációs zavar"-t, melyet az idegrendszerre gyakorolt térdneurózis kezelés okoz. Ez számára többféle idegrendszeri zavart és tünetet jelentett, melyekről úgy vélte, hogy nem magyarázhatóak pusztán fiziológiai tünetekkel. Cullen könyvében négy kategóriába sorolta a betegségeket: lazák cachexiák az idült betegségek miatti leépülést kísérő panaszokra [2] ujj-porc betegség betegségek neurózis idegenergia túltengése vagy hiánya Idővel a neurózis fogalma egyre szűkebbé vált.
A kifejezés pontos, ma is használt definícióját mintegy száz évvel később végül Carl Jung és Sigmund Freud alkotta meg, melyet jelenleg is használ a kortárs pszichológiai és pszichiátriai szakirodalom. Tringer László kimerítő cikkben [4] foglalkozik a definícióval.
Megfogalmazása szerint a neurózis az, ami: nem az idegrendszer szervi elváltozására vezethető vissza, nincs egyéb szervi eltérés sem nem elmebetegségről van szó A negatív kritériumok alapján történő diagnosztizálás miatt sok felesleges és költséges vizsgálatnak vetik alá a beteget, hogy a neurózisok esetén feltételezett szervi betegségeket kizárják.
A neurózis új megfogalmazása[ szerkesztés ] Dr. Tringer írása szerint a neurózisok közös ismérve a szenvedés, valamint az örömképesség elvesztése.
A személy negatív szűrőn át éli meg a valóságot, embertársait, a jövőt és legfőképpen önmagát, így a neurózis negatív önképpel, vagy ennek narcisztikus kompenzációjával jár együtt.
A neurotikus egyén inkább a valóság hiánymozzanataira nyitott, arra reagál, ami nincs jelen de jelen kellene lennie. Az állapot súlyosbodásával egyre inkább előtérbe kerül a negatív öndefiníció.
Hozzáférés: