Csontritkulás és ízületi gyulladás okainak kezelése. Csontritkulás okai
Tartalom
Ezek az okok állhatnak a lábfájdalom hátterében Csontritkulás tünetei A csontritkulásnak osteoporosis nincsenek tünetei.
- Ízületi gyulladás: mit t együnk és mit ne
- Ha a betegség komollyá válik, a normális ülés, állás, köhögés vagy akár az ölelés is fájdalmas csonttörést okozhat.
- Gyulladás, fájdalom, csontritkulás – rizikófaktorok és kezelés
Leggyakoribb csonttörések: csuklótörés, csigolyatörések, csípőtörés. Így csontritkulás és ízületi gyulladás okainak kezelése a beteg nem is tud arról, hogy csonttörése volt, sőt a vizsgáló orvos sem észleli.
Igen gyakran fordul elő, hogy csak a törési jeleket külön kereső röntgen orvos találja meg a törés ek nyomait.
Az előrehaladott csontritkulás során a sorozatos csigolya-összeroppanásokkal a testmagasság folyamatosan csökken, a gerinc előre hajlik, a mellkas és a hasi rész összenyomódik. Ez hátfájdalommal, emésztési és légzési panaszokkal jár. Diagnosztika Csontsűrűség A csontritkulás osteoporosis diagnózisának alapja a csontsűrűség mérése oszteodenzitometriás tesztekkel.
A csont sűrűségének mérése során gyakorlatilag a csont kálcium tartalmát mérjük. Gyors és egyszerű csontritkulás teszt az ultrahangos vizsgálat, amit legtöbbször a sarokcsontnál végzik el a szakemberek.
Mozgásszervi panaszok alatt ugyanis több, mint száz állapotot és tünetegyüttest értünk, amelyek közös jellemzői a fájdalom, a mozgás korlátozottsága, és a merevség.
A csontsűrűség mérésének legpontosabb módja az ún. DEXA, azaz a röntgensugarak elnyelődésén alapuló mérés. Leggyakrabban mért régiók a szivacsos csontállományban gazdag területek, mint a csukló, a csigolyák és a csípő.
Gyors és szűréshez alkalmas a sarokcsont sűrűségét mérő ultrahangos készülék. A csontsűrűség elsősorban a kezeletlen csontrendszer állapotának felmérésére alkalmas. Kezelést követően már csak a kezelés eredményességére lehet következtetni a kiindulási értékekhez hasonlított változásokból.
Laborvizsgálatok A csontritkulás diagnózisának felállításához, a pontos mértékének megállapításához elengedhetetlen a csontanyagcserére jellemző laborparaméterek meghatározása: szérum kálcium szint, szérum foszfát szint, parathormon szint. Röntgen A csontritkulás szövődményeinek felderítésére, súlyosságának megállapítására szolgál.
Csonttörések, csigolyatest összeroppanások állapíthatók meg belőle.
Csonttörési rizikó megbecslése A csontritkulás veszélyének, súlyosságának egyik fokmérője, hogy mekkora esélye van a betegnek csonttörés kialakulására a következő tíz évben. És itt nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres fizikai aktivitást, a mozgást. Ahogy a nem használt izmok sorvadnak ld.
Belszervek felől kisugárzó, ún. Jelentőségét az hangsúlyozza, hogy a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedés 50 éves kor felett. A porcszövet két fő részből áll. Van egy rugalmas sejt közötti állomány, mely döntően kollagénrostokból és proteoglikán molekulákból tevődik össze. Ebben a mátrixban találhatóak elszórtan kisebb csoportokban a porcsejtek.
Időskorban sem késő elkezdeni a fizikai aktivitást, kiváltképp az erősítő edzéseket, mivel ekkor is csökkenteni lehet az osteoporosis mértékét. Egyéb gyógyszeres kezelés során cél a csontállomány csökkenésének lassítása, megállítása, esetleg növelése.
Erre alkalmas készítmények a női hormonpótlók, valamint a speciális csontritkulás ellenes készítmények, kalcitonin hormon, parathormon ellenes készítmény. Téma szakértői.