Vasculitis ízületek kezelése, Vasculitisek - érgyulladások
Tartalom
- Érgyulladás: hétköznapi tünetekkel indul - HáziPatika
- Vasculitisek, érgyulladások - Immunözpont
- Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt A vasculitis gyűjtőnév olyan érgyulladásra utal, amely az ér által érintett szerv károsodását jelenti.
- OTSZ Online - Érgyulladás (vaszkulitisz)
- Ízületi problémák, akikkel kell kapcsolatba lépni
- Debreceni Kardiológiai Klinika
- Ritka Gyermekkori Elsődleges Szisztémás Vaszkulitisz
Nyomtatás A vaszkulitisz az erek gyulladásos megbetegedése, melyben az érfal megvastagszik, meggyengül és hegesedik, az erek belső átmérője beszűkül. Emiatt zavart szenved az egyes szervek, szövetek vérellátása, ami romló szervműködéshez, szövetpusztuláshoz vezethet.
Hogyan diagnosztizálják a vaszkulitiszeket?
A betegség esetenként kezelés nélkül is javulhat, máskor tartós gyógyszeres kezelésre van szükség a tünetek enyhítésére, a betegség fellángolásainak kivédésére. A vaszkulitisznek több formája ismeretes, ezek többségét a ritka kórképek között tartjuk számon. Előfordulhat, hogy az erek gyulladása csak egyetlen szervet érint pl. A betegség esetenként igen enyhe formában jelentkezik, máskor súlyos, akár életveszélyes szerkezeti és működési károsodásokkal társulhat. A vaszkulitisz, illetve annak tünetei felléphetnek hirtelen, heveny vagy hosszan tartó, idült formában.
Mi okozza az érgyulladást? A vaszkulitisz pontos okát nem ismerjük. Bizonyos típusainak megjelenésében feltételezhető az örökletes genetikai hajlam szerepe. Más esetekben ún. Ilyen kóros immunreakciót válthatnak ki bizonyos fertőzések pl.
A vasculitisek tünetei
B vasculitis ízületek kezelése C típusú hepatitisz, HIV-fertőzés, citomegalovírus-fertőzésrosszindulatú betegségek, immunológiai kórképek, egyes gyógyszerek.
A vaszkulitisz lehet más reumás jellegű betegségek részjelensége is, ilyen pl. Hogyan lehet enyhíteni a fájdalmat ízületi zúzódásokkal szisztémás poplitealis ízület fáj erythematosus, röviden lupusza reumás ízületi gyulladás reumatoid artritisz vagy a Sjögren-szindróma.
Mikor kell érgyulladásra gondolni? A betegség tünetei igen széles határok között változnak. A tünetek jellegét és súlyosságát az szabja meg, hogy az érintett erek milyen szervet vagy szövetet látnak el. A vaszkulitisz tüneteinek vasculitis ízületek kezelése része általános, a szervezet egészét érintő tünet, s ezek jelentős hányada számos egyéb kórállapotban is megjelenhet. Ilyen általános tünetek lehetnek a láz, fejfájás; általános levertség vagy fáradtságérzés; étvágytalanság és akaratlan testsúlycsökkenés; hasfájás; nem helyhez köthető, bizonytalan fájdalmak; éjszakai izzadás; bőrkiütések; zsibbadás és érzészavarok; veseproblémák pl.
A helyileg jelentkező, jellegzetesebb tünetek nagyban függnek az érintett erek elhelyezkedésétől. A vaszkulitisz többféle kórkép jelölésére szolgáló gyűjtőfogalom, típusainak részletes ismertetése túlmutat e betegtájékoztató keretein. Vizsgálatok érgyulladás gyanújakor Ha az említett tünetek bármelyike tartósan fennáll vagy súlyosbodik, orvoshoz kell fordulni.
A vaszkulitisz korai kórismézésének célja, hogy a súlyos szervi károsodások előtt megkezdődhessen a kezelés. Az orvos részletesen kikérdezi a beteget panaszairól, azok jellegéről, erősségéről, fennállási idejéről. Rákérdez arra is, hogy a tünetek állandó vagy időszakos jellegűek-e, illetve hogy van-e olyan tényező, ami enyhíti vagy súlyosbítja a tüneteket. A kórelőzmény felvételekor az orvos kitér a korábbi betegségekre, a családban elő fordult hasonló tünetekre, a rendszeresen szedett gyógyszerekre is.
Az érgyulladás (vasculitis) tünetei és kezelése
Laboratóriumi tesztek. Néhány egyszerű laboratóriumi vizsgálattal eldönthető, hogy zajlik-e a szervezetben gyulladás. Ennek megítélésére szolgál többek között egy speciális fehérje, az ún.
C-reaktív protein CRP szintje. Teljes vérképet is szoktak kérni, és szükség lehet bizonyos specifikus antitestek meghatározására is.
A vizelet vizsgálata választ ad arra a kérdésre, nincsenek-e jelen a vizeletben vörösvérsejtek vagy kóros mennyiségű fehérje.
Képalkotó vizsgálatok.
Ugyancsak a képalkotó vizsgálatokat hívhatja segítségül az orvos a kezelés hatásának felmérésére. A leggyakrabban alkalmazott képalkotó vizsgálatok a hagyományos röntgenvizsgálat, az ultrahangvizsgálat, a számítógépes rétegvizsgálat komputertomográfia, CTa mágnesesrezonancia-vizsgálat MRI és a pozitronemissziós tomográfia PET-CT.
Az erek állapotának, a vérkeringés zavarainak elemzésére szolgál az érfestés angiográfia. Apró szövetmintát vasculitis ízületek kezelése a károsodott területről további kórszövettani vizsgálat céljaira. A mintában vasculitis ízületek kezelése patológus az erek gyulladására utaló jeleket keres. Kezelés A kezelés egyrészt a gyulladás csökkentését célozza megfelelő gyógyszerek adásával, másrészt a vaszkulitisz hátterében álló alapbetegségre irányul.
A terápia célja 1 a gyulladás megszüntetése, 2 a tünetek kiújulásának megelőzése. A gyógyszeres kezelés módja és időtartama az érgyulladás típusától, a szervi érintettségtől és a betegség súlyosságától függ. Ezek a vaszkulitisz kezelésében is nélkülözhetetlen gyógyszerek pl. Mellékhatásaik miatt az orvosok csak a feltétlenül szükséges adagban és ideig alkalmazzák őket. Immungátló gyógyszerek. Az immunsejtek működésének gátlásával fejtik ki hatásukat.
Betegtájékoztató
E csoportba tartozó hatóanyag pl. Biológiai terápia. Ugyancsak az immunfunkciók befolyásolása révén ható újabb szer a rituximab, mely igen hatásos lehet a vaszkulitisz bizonyos típusaiban. A rituximab jó választás lehet hosszú távú fenntartó kezelésként, azonban ennek alkalmazásakor is számolni kell mellékhatásokkal, illetve a B típusú májgyulladás fellángolásával.
Ugyancsak a biológiai szerek közé tartoznak a tocilizumab és a tumornekrózis-faktor TNF ellen ható szerek. Vannak esetek, amikor a vaszkulitisz okozta szöveti vagy szervi károsodások megoldására sebészeti beavatkozást kell végezni.
Az aorta és leágazásainak károsodása.
Ez lehet ún. A szervek működésének leállásához vezető súlyos károsodás transzplantációt pl.
44. Ízületi porcok újraépítésének a leggyorsabb módja
Amennyiben a betegség hátterében külső oki tényező pl.